Pinot Noir Rosé 2013

Lehet, hogy még csak óvatosan, ablaküvegen keresztül élvezzük, vagy puha takaróba burkolózva a kertben, de a nap melegét már elkezdtük érezni a sejtjeinkben. Ilyenkor veszi kezdetét a késő októberig tartó kerti partik időszaka is, a hosszúra nyúlt esti BORzongások, tartalmas, mély beszélgetések BORhatár nélküli eseménysorozata. Nem kell brit kutatónak lennünk az alábbi megfigyelésekhez: Az első rózsaszín arcpír megjelenése egyet jelent a rosé borok egy főre jutó fogyasztásának növekedésével. Testhőnk áhítozik a hűs érzetre, és arra, hogy a szürkésfehér, félsápadt február után jöjjön egy kis erőből bizsergés, ha másért nem hát már csak azért is, mert hivatalosan is Tavasz van! Hosszabbak az esték, magasabban ér a napsugár, hirtelen megnő a szemünk előtt a tér. Nyitnak a teraszok, leporolódnak a kerti bútorok, előbújnak a színek. És itt van ő is, a Liszkay Pinot Noir Rosé, a korallos, kissé vérnarancsos árnyalatával, gyümölcsös, élénk savaival. Illatában pici ibolyát is felfedezek, ami azért is áll jól neki, mert ezzel kellő mélységet és komolyságot sugall. Ez nem az a rosé, amire az édesboros kamaszlányok és antialkesz háziasszonyok időnként rákívánnak. Ez egy beszédesebb pink ital, a maga kis frissességével. A savassága tartósan és lendületesen kíséri a kortyaimat, mely krémesen teljes, de elegánsan száraz érzetet hagy. A gyümölcsök harmóniájának varázslatos elegye totál átsegít a télies, barrique-os testességből a nyári esték életízű zsongásába. Magas, határozott alkoholtartalmára azért még igencsak szükségünk van, hiszen csalóka a hőérzetünk, de ez a rosé egy igazán figyelmes társ a teraszos-kiülős randin... Málnaillatú takaróval kísér haza, és nem csak egy estére tervez...