Nyári Pince - Cabernet Savignon 2012 - Dönci bácsi bora

2012- ben kevesebb eső fürdette a szőlőszemeket, így egy kicsit koncentráltabb gyümölcsösség jellemzi az évjárat kis hedonista vöröseit. Hogy miért hedonista? Számomra azért, mert vörösbort soha nem iszom csak úgy. Mert egy elegáns érzéki vörösben szenvedély van és karizma. Ha van egy különleges pillanat, akkor nekem Ő kell, és a testessége. És ha az igazán jó bor a kellő időben érkezik, akkor a legigazabb tanúja meghatározó történéseimnek. Minden egyes alkalommal, amikor kinyitok egyet, mintha egy randevúra készülnék, legalább annyira izgulok.

Így vagyok Dönci bácsi 2012-es Cabernet Savignon-jával is, ami a Nyári Pincészet különleges kis kincse, mindössze néhány palack van már csak belőle.

Érdekel a története. Hogy miként várták őt, hogyan gondozták, mennyit törődött vele anyukája a föld, a napsugár, az eső, a gazda, a hordó. Hogy mit vártak el tőle és milyenné vált, mire öntudatra ébredve a poharamban kiteljesedett. Azt remélem, hogy most megtudom. Észrevettem, hogy ha van a bor mögött egy történet, akkor a tanninokon keresztül az is a véremmé válik és gazdagabbá tesz. Így lett.

Dönci bácsi dédelgetett kékszőlős tőkéi egy izgalmasan szép bort adtak ma estére. Megtudtam, hogy két év tölgyfahordós felkészülés követte a korai szüretet, mire debütált a nagyközönség előtt. Előttem még csak most, de megérte rá várnom.

Az utóbbi időben kicsit jobban megismertem a szellemiségét a Nyári boroknak. Látom mögöttük az elhivatottságot, a szőlő szeretetét, a koránkelést, a lemondást, de vele együtt a szabadságot is. Ez egy kivételes bordó csoda a fehér tételek között megbújva. Meg sem merem még ringatni a pohárban, annyira decensen viselkedik. Mély, tartalmas szín, fényes bársony palásttal, ami nyomot hagy, ahogy óvatosan táncba hívom. Kicsit ridegen közelít, ami valószínű, hogy a túlhűtés miatt van, mert a 42 fokos lakásomban egy hete tartó "összeköltözésünk" után úgy éreztem kicsit lehűtöm kedélyeit mielőtt hevesen nekiesem. És igen. Megérkezik az érett cseresznye és feketeribizli, pajkos piros illatok, csilis fűszerhatással.

Az ízben e jegyek teljesen megmaradnak, ahogy a korty után a tüzes hossz is, végig vezeti a figyelmem.

2012. Nagyon jól áll neki a kor és az kicsit erősebb test, tanninja finom, alkohol picit több, de nem nyomja el az enyhén vaníliásan árnyalt cseresznyémet.

De jó kis este ez... ! Nézem a város nyüzsgő fényeit, távol a Szent György- hegytől. Közben azon gondolkodom, hogy mennyi mindent átélt már ez a kis palackba zárt "Dzsinn", és most itt van. Messze az otthonától, a szülőföldjétől, a múlt történéseitől. Mégsem fáradt, kitartóan engem szórakoztat és kápráztat ma este.

Mennyi erő van ebben a nedűben! Hamar "telebeszéli a fejemet", picit elnyom az alkohol, de nem bánom.

Viszont nem ismertem sajnos idősebb Nyári Ödönt, e bor névadóját, és ez az egyetlen dolog, amit ma este bánok...